Száz éve született Stanisław Herman Lem, aki bár nem tartotta magát sci-fi-írónak, a tudomány és a képzelet határvidékein járva elmélkedett az emberiség jövőjéről, a technológia kihívásairól és a kozmosz nagy kérdéseiről.
Lovászy László Gábor írása a Mandiner hetilapban
A 2006-ban elhunyt Lem hét nyelven – lengyelül, németül, angolul, franciául, ukránul, oroszul és latinul – beszélt, könyvei negyvenegy nyelven és több mint negyvenötmillió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író, sci-fi kategóriába sorolt szerző a világon. Egy gyermek édesapja volt – fia tizenhárom évnyi házasság után született meg. Lem bár a kommunista Lengyelországban bevezetett rendkívüli állapot évében, 1980-ban Berlinben, majd Ausztriában élt egy rövid ideig, sosem vándorolt ki nyugatra, és vissza is tért hazájába. Sem a kommunista, sem pedig a nyugati ideológiákat nem fogadta el.
olyannyira, hogy 1976-ban el is utasította a Science Fiction Writers of America tiszteletbeli tagságát, mondván, a kortárs sci-fi-irodalom sekélyes és alacsony színvonalú. Lemnek ugyanis alapvetően filozófiai témájú írásai voltak, sokszor foglalkoztatta a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e. Leghíresebb regényét, az 1961-ben megjelent Solarist a hetvenes években Andrej Tarkovszkij, majd az ezredforduló után George Clooney főszereplésével Steven Soderbergh író-rendező vitte vászonra. A film egy kapcsolatfelvételről szól, mely során az emberiség egy olyan magas intelligenciával találkozik, amelyet nem tud értelmezni. Lem egy másik híres regénye, az 1968-ban megjelent Az Úr hangja is ezzel a problémával foglalkozik, és már olyan magas színvonalú alkotás, hogy értelmezése alapvető filozófiai ismeretek nélkül lehetetlen. A munkát 1983-ban lefordították angolra, majd több amerikai szerző is feldolgozta, például Carl Sagan, akinek Kapcsolat című, 1985-ös művéből szintén sikeres és zseniális filmadaptáció készült Jodie Foster és Matthew McConaughey főszereplésével. 2018-ban pedig Pálfi György azonos címmel kiváló magyar átdolgozást készített.
az 1964-es Summa Technologiae is. Ebben kifejtette, hogy párhuzamosan két evolúció is zajlik: egy biológiai és egy technológiai. Ez utóbbit már az ember indította az útjára. A szerző az úgynevezett technoevolúció erkölcsi aspektusaira keresett válaszokat. Foglalkoztatta az a kérdés is, hogy milyen legyen a föld összjövedelmének igazságos elosztása, és már 1964-ben látta azt is, hogy az orvostudomány sikerei révén a halálozás csökkentésével a világ népessége egyre tovább fog élni, a csecsemőhalandóság csökkenésével pedig hatalmas arányú gyarapodásnak fog indulni. Úgy gondolta, hogy az életkörülmények javulásával a technológia az élet elsekélyesedésének eszközévé válhat, valamint a tömegkommunikációs eszközök a szellemi javak engedelmes megsokszorozóiból – ahogy fogalmazott – „kulturális selejttermelőkké” silányulhatnak.
Az Intellelektronika című fejezet például arról szól, hogy a tudomány mítoszai, az elektrokrácia veszélyei, a kibernetika és a szociológia, az elektronikus agyak hitei, illetve magával az információval járó kihívások milyen jövőt sejtetnek. A Summa Technologiae egy másik, a fantomológiáról szóló része a természetben elő nem forduló, mesterségesen kreált modellekről szól, s Lem (digitális) „világok teremtéséről” és információk tenyésztéséről, illetve az automatikus „univerzális plagizátorról” is értekezett, kimondva, hogy ezek algoritmusok. Szerinte ez elvezet minket a kiborgizálás és az önfejlődésű gépek korszakához is.
Lem tehát kritikus volt a technológiai fejlődéssel szemben, hiszen még azt is felvetette, hogy egy olyan civilizáció, amelyben a technológia révén mindenki egyéni szükségletét kielégítik, egyszerűen a második kőkorszakba juttatja a tagjait, hacsak nem eléggé fejlett a társadalom. Tőle származik az az elgondolkodtató mondat az 1955-ben megjelent, Magellán-felhő című művéből, hogy: „Adj meg az embernek mindent, amit csak kíván, s boldogtalanná teszed!”
Egy későbbi, 1986-ban megjelent írása, A kudarc már azzal foglalkozik, hogy eddig miért nem vettünk észre nálunk értelmesebb lényeket az univerzumban, és miért nem találkoztunk velük. Szerinte erre több válasz is adható: eleve szándékosan rejtve maradnak előttünk, vagy már meghaladták az űr felfedezését, sőt talán magát a teret is.
A mű aktualitását Avi Loeb világsikerű könyve (Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai) adja, amelyben a Harvardi Egyetem izraeli–amerikai csillagásza amellett érvel, hogy a 2017-ben a naprendszerünkön áthaladó ’Oumuamua (1I/2017 U1) csillagközi tárgy egy idegen civilizáció eszköze lehetett.
Stanisław Lem sokoldalúságára és munkabírására jellemző volt, hogy még Philip K. Dick – a Szárnyas fejvadász című film alapjául szolgáló regény, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? írója – is arra vetemedett, hogy az FBI-nak levélben azt írja 1974 szeptemberében: nem lehet valós személy, mivel minden bizonnyal egy egész bizottság ontja a neve alatt megjelenő műveket a kommunista párt megrendelésére.
Végezetül: kevesen tudják, hogy Lem jóbarátja egy bizonyos Lolek becenevű lengyel volt, aki Karol Józef Wojtyłaként látta meg a napvilágot, és később II. János Pál pápaként vonult be a történelembe. Talán az sem lehetett így véletlen, hogy
hiszen Aquinói Szent Tamás fő művének a címe Summa Theologiae volt, amely munka révén az arisztotelészi filozófia következetes alkalmazásával egységes rendszerré válhatott a keresztény teológia a 13. században.
A Felczak Műhely szeptember 13-án emlékezik az íróra; a 18 órakor kezdődő rendezvényen Stanisław Lem életéről, jóslatairól, munkásságáról Lovászy László Gábor beszélget Jerzy Snopek lengyel nagykövettel, Képes Gábor költő-íróval és Nemere István író-műfordítóval.
A szerző stratégiai elemző, jövőkutató, miniszteri biztos.
Nyitókép: Shutterstock
Szép summa üti a markát annak a német személynek, aki a Facebook használatával jelentkezett be egy oldalra: az EU Bírósága a GDPR megsértése miatt marasztalta el a Bizottságot.
Hamarosan a felhasználók ítélkezhetnek a hírekről – éppen úgy, mint régen.
A finn Oura 200 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre, ami 5,2 milliárd dollárra emelte a cég értékét. Az okosgyűrűket gyártó vállalat sikere jelzi, hogy az egészségügyi technológiai szektor továbbra is vonzó befektetési célpont. Az Oura értékesítése tavaly több mint duplájára nőtt, ami mutatja a viselhető technológiák iránti növekvő keresletet
A Huawei célja, hogy az autóipari beszállítók között a német Bosch kínai megfelelője legyen – derült ki Hszü Cse-csün elnök nyilatkozatából. A vállalat nem tervez saját gépkocsikat gyártani, hanem ehelyett a hardver és a szoftver fejlesztésére koncentrál. A kínai techóriás már most számos autógyártóval működik együtt, és tavaly 655 millió dolláros bevételt ért el az autóipari üzletágában.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
Az egyik fotós elkapta a pillanatot, amint Kamala Harris észreveszi, hogy Obama Donald Trumppal kedélyesen beszélget.
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
